Minden 1867-ben kezdődött
A korabeli történelmi feljegyzések szerint 1867-ben alapították a Dobai nyomdát, amely történetünk kezdetét jelenti. A nyomda tulajdonosa Dobai János volt, és ez volt a második legnagyobb nyomda Szabadkán.
1873. május 1-én Schleinger-Szabados Sándor vette át a nyomdát és átnevezte Schleinger nyomdára. Az akkoriból fennmaradt feljegyzések szerint a tulajdonos egy végzett nyomdász volt, aki főként maga dolgozott 1-2 gyakornokkal és diákkal.
1920. november 13-án egy újabb korszak kezdődött. A nyomdát a Államvasutak Igazgatósága vásárolta meg a tulajdonos fiától. A kezdeményező, aki a vásárlást elindította, a szabadkai Direkció első vezetője volt, Milan Đorić mérnök volt.
Az akkori nyomda néhány kisebb, elavult, kézi működtetésű nyomógépből, néhány szedőállványból és polcból, valamint kb.1600 kg betűből állt. Így került állami tulajdonba, a Közlekedési Minisztérium irányítása alá, majd a kisipari nyomdából nagyon gyorsan 120 munkást foglalkoztató nyomdává nőtte ki magát 1930-ra.
A nyomdát is áthelyezték a Manojlović utcából a Direkcija Trg vojvode Putnika 2. című épület pincéjébe és fejlesztették a technikai felszereltséget új gépek beszerzésével. Ljubljanából és Zágrábból érkeztek karton utazási jegyek nyomtatására alkalmas gépek. A "Linotype" sorszedő gép 1929-ben került beszerzésre.
A gazdaság fejlődésével a nyomda is fejlődött, amely egy műhelyből nagy nyomdává vált. Egyrészről a vasút igényei, másrészről a gazdaság, oktatás, tudomány és kultúra igényei adta a növekedés alapját. Mindez szükségessé tette új termelési programok bevezetését, a grafikai technológia fejlődésének folyamatos követését, a kapacitás bővítését, az új eszközök bevezetését és a képzett munkaerő képzését.
Új szakasz kezdődött 1969-ben, amikor a vasúti program mellé új eszközök kerültek bevezetésre a számítógépes formák előállításához. Ekkor a nyomda új nevet kapott, a továbbiakban Birografika néven működött.
Az ofszet nyomtatás fejlesztése
A nyomda történetének egy nagyon fontos fejezete az ofszet nyomtatás bevezetése, aminek köszönhetően vezető nyomda lett az országban, különösen a könyvek, tankönyvek, prospektusok, magazinok, címkék és egyéb hasonló termékek gyártásában.
Új helyszín
1974-re a nyomda kinőtte korábbi telephelyét, majd új helyen, a jelenlegi helyszínen folytatta fejlődését. A folyamatos építésnek és felújításnak köszönhetően egy jelentősen megújult térben tevékenykedik.
A Zágrábban található Radin d.o.o. és a szabadkai Birografika a.d. együttműködésre lépett, majd 2002. április 12-én aláírták a befektetési megállapodást. Ennek alapján létrehozták a Rotografika d.o.o-t, amelynek székhelye Szabadka, és tekercses ofszet nyomtatással foglalkozik.
A Rotografika d.o.o. 2002. május 8-án lett bejegyezve, az alapító tőke az átutalás és a tárgyak bejegyzése után 1.501.000,00 euró lett. A zágrábi Radin d.o.o. 60%-os részesedéssel rendelkező többségi tulajdonossá vált.
A már meglévő épületek átalakítása, az eszközök vásárlása és telepítése, valamint a tesztüzem rekord gyors volt, így a termelés négy hónappal később, 2002. szeptember 23-án megkezdődött.
Az ötlet jó befektetésnek bizonyult. A Rotografika már az első évben kiváló eredményt ért el, kevesebb mint 20 dolgozóval 250 000 eurós nyereséget termelt. 2004-re annyira felfutott a termelés, hogy a kapacitásokat majdnem teljesen ki lehetett használni, 45 dolgozó 661 000 euró nyereséget ért el.
Az áttörés éve
A Rotografika fejlődésének fordulópontja 2005 volt. A fejlesztési döntések nehézkessége miatt 2005 áprilisában a Radin megvásárolta a Birografika tulajdonrészét a Rotografikában, ezzel egyedüli tulajdonossá vált.
Ezzel egyidőben a Rotografika, mint független vállalat, megvásárolta a Birografika többségi részesedését, amely 97% feletti volt. Ezzel a tulajdonosi struktúrával és a fejlesztés világos látókörével, a társaságok közgyűlései 2005. november 24-én döntenek a státusz változásokról, a Birografika beolvad a Rotografikába, ezzel megszűnik a Birografika kft. léte.
A Rotografika 2006-ban folytatja az üzletmenetét, a perspektivikus termelési programmal, fiatalságával, tapasztalatával és akkor már 139 éves hagyománnyal.
Napjainkban
Ma már ezen a helyen működik és sikeresen fejlődik a Rotografika, amely egyértelműen meghatározta termelési programját: a tekercses ofszet nyomtatás a magazinok, prospektusok, szórólapok, könyvek előállításához, valamint az íves ofszet nyomtatás magazinok, keménytáblás és puha borítós könyvek, prospektusok és reklám anyagok előállításához.
Az egyesítés időszakában a Rotografika jelentős beruházásokat végzett egy vadonatúj 16 oldalas Komori tekercs ofszet valamint egy szintén új B1 4+lakk íves ofszetgép beállításával.
A nyomda zöldmezős telket vásárolt és elkészítette fejlesztési tervét, amelyben a legfontosabb helyet egy új 32 oldalas rotaciós gép foglalta el.
A fejlesztési tervek 2007-ben valósultak meg, amikor további új, modern eszközöket vásároltak: egy új Komori 32 oldalas rotációst, egy új 8 színes íves gépet, puha- és keménytábla könyvkötő eszközöket, valamint elektronikus forma előkészítő eszközöket. Az új nyomda építésére vonatkozó tervek és építési engedélyek is elkészültek.